HTML

Anya

Napi Biznisz

Nálunk az induló vállalkozóké a főszerep. Lehet az start-up, egy most nyíló bolt, üzem, műhely, kényszervállalkozás vagy nagyra törő álom: a lényeg, hogy azoknak szeretnénk segíteni, akik gondolnak jövőjükre. Kérdezzetek, osszatok: mt@napibiznisz.hu

Ez van most

Naptár

január 2019
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 31

Friss topikok

2013.05.06. 09:01 afőnök

Irodabérlés: 6 dolog, amire figyelned kell!

519_offices_alkotas_2.jpgTényleg baj, ha hosszú időre szerződsz? Mire használható valójában a kaució? Janklovics Ádám, a Székely Ügyvédi Irodából beindult és minden fontos tudnivalót megoszt veletek az irodabérlésről!

 

1. Minden esetben írásban szükséges a bérleti szerződést kötni, mert így a később felmerült vita rendezéséhez biztos támpontot adnak a szerződésben rögzített adatok, feltételek. A szerződésben meg kell állapodni a fizetési feltételekben, a havi bérleti díj, a kaució összegében, s mindemellett abban, hogy milyen egyéb költségeket kell fizetnie a bérlőnek (például közüzemi díj, közös költség, biztosítás stb.). Ha hosszabb távra tervezünk, érdemes megállapodni arról is, hogy a bérleti díjat a bérbeadó mikor jogosult emelni.
 

2. Alapvetően a bérlőnek a legjobb a minél rövidebb, a bérbeadónak a minél hosszabb időre szóló megállapodás. Általában 3 év a megszokott, de az 5 éves szerződés sem ritka, elsősorban üzlet, vagy irodabérlés esetén. A viszonylag hosszabb távú határozott időtartam ellenben azért lehet kedvező a bérlőnek, mert ez esetben – megegyezés szerint – a beruházó ingyen kialakítja a területet a bérlő igényei szerint, esetleg ilyenkor még bérleti díjmentes időszakot is lehet kérni.

 

3. Fontos biztosíték mindkét fél számára a felmondási idő pontos meghatározása.

 

4.  A bérleti szerződésben szokásos kaució kikötése, mely a bérbeadó számára nyújt fedezetet arra az esetre, ha a bérlőnek bármilyen tartozása marad a bérleti jogviszony megszűnésekor (bérleti díj, közüzemi szolgáltatások díja, biztosítás díja, közös költség stb.), továbbá ha a bérlő az ingatlanban kárt okoz. Amennyiben a kaució összege nem kerül felhasználásra, akkor az a bérlőnek visszajár a szerződés megszűnésekor.
 

 

5. Lényeges, hogy az adatok rögzítésekor a felek nézzék meg egymás személyi igazolványait és ellenőrizzék az abban szereplő adatokat, fényképet, az igazolvány eredeti és érvényes voltát. Ezzel védi magát a bérlő és a bérbeadó is. Mielőtt a bérlő aláírja a szerződést, érdemes elkérnie a bérbeadótól az ingatlan 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolatát, különösen, ha előre fizet vagy kauciót ad. Így tud ugyanis megbizonyosodni arról, hogy az ingatlan bérbeadására jogosult személlyel köti-e meg a szerződést. Amennyiben az iroda helyiségnek van haszonélvezője, akkor nem a tulajdonos, hanem a haszonélvező jogosult annak bérbeadására.

 

6. Mint minden magánokirat, a bérleti szerződés is akkor válik teljes bizonyító erejű magánokirattá, ha azt két tanú jelenlétében és igazolásával írják alá a felek.

 

Szólj hozzá!

Címkék: jog iroda jogász portfolioblogger


A bejegyzés trackback címe:

https://napibiznisz.blog.hu/api/trackback/id/tr35283126

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.