Heti 3 szex, fiatalosabb leszel. Mit tanulhat egy üzleti terv készítő vállalkozó ebből a mondatból?

Ezennel elkezdjük hosszú sorozatunkat arról, hogyan kell üzleti tervet készíteni. Ám nem az alaplépésekkel indítunk, hanem egy olyan dologra szeretném felhívni a figyelmet, amely még az adatgyűjtés, a tájékozódás fázisában fontos.

Az nyilvánvaló, hogy ha üzleti tervet készítesz, akkor ahhoz információk szükségesek. Például arról, hogyan alakul a piac, iparág, amelyben tevékenykedni fogsz, milyen új kutatások, találmányok, technológiai vagy elméleti újdonságok jelentek/jelennek meg mostanában. Hiszen ezek felhasználásával vagy ezekhez képest valósítod meg tevékenységedet. Az interneten sok ezer ilyen információt találsz. Kérdés, hogy ezek valódi információk-e.

A neten ugyanis a legtöbb esetben már tálalt, „előre feldolgozott” formában kapod a híreket, vagyis online lapok, portálok írják meg cikkeket. A média pedig nem alaposságáról híres. Képesek benyelni olyan kutatási eredményeket, amelyek mögött valójában semmilyen kutatás sem áll. Képesek megalkotni olyan összefüggéseket egy jó cím kedvéért, amelyek valójában nem léteznek.

Példa: „aki háromszor szexel egy héten, az fiatalosabb lesz öregkorára”, állítja egy cikk. Ezek a „brit tudósok” által prezentált  eredmények semmilyen tudományos mércének nem felelnek meg. A  két amerikai pszichológus által írt, magyarul is kapható Láthatatlan gorilla című könyv azt javasolja ilyen esetekben, hogy gondolkodjunk kritikusan és mérlegeljük: milyen kísérlet lehetett az, ahol ezt a végeredményt kapták. A valódi tudományos eredmény ugyanis mindig kísérleten alapul, ellenőrizhető körülmények között, kontrollcsoporttal.

Példánk esetében számos kérdés felmerül. Mit jelent az, hogy „fiatalos”? Honnan tudják, hogy háromszor volt szex tényleg? Minden felmérésben szereplő 3x szexelőre igaz ez, vagy csak egy nagyobb hányadára? És a legfontosabb: honnan tudják, hogy tényleg a gyakrabb szex miatt van a fiatalosság?

Utóbbi egy érvelési hiba, amelyet a retorika is ismer, és nem árt nekünk is megismerni, mert megóv egy csomó anyagi buktától, amely rossz következtetésen alapul. Post hoc, ergo propter hoc, szól latinul, ami annyit jelent: „Azután, tehát amiatt”. Az emberi elme hajlamos két egymás után következő tényt oksági összefüggésbe kapcsolni.

Ebben az esetben tehát adott egy csomó fiatalos öregember, akik vsz. saját állításuk szerint heti három alkalommal bensőségesen tanulmányozták párjuk nemi jellegeit. Viszont van jó néhány, aki szintén fiatalos, de nem feküdt le senkivel ilyen gyakran és vannak öregesek, akik viszont igen. A fiatalosságot valószínűleg olyan genetikai, életmódbeli, szociális tényezők bonyolult összefüggése teremti meg, amelyet nem lehet egyetlen hamis következtetéssel elintézni.

Példánkat inkább érthetősége miatt választottam, de nyilvánvaló, hogy lehetnek ennél súlyosabb csúsztatások is, például célcsoportunk fogyasztási szokásaira vonatkozóan vagy ötletek olyan bizniszguruktól, akik rosszul fejtették meg saját sikerük titkát.

Tehát az üzleti terv adatgyűjtésekor mindig tegyük fel a kérdést: milyen valós felmérés, kísérlet állhat-e mögött. El lehetett-e végezni ezt a kísérletet egyáltalán? Nem csak hasznunkra lesz, hanem remek móka is, ahogy leleplezzük a felületes csalások világát a médiában és az áltudományokban.