Te is rettegsz az adóellenőrzéstől? Egyáltalán tudod mire lehet számítani és egyáltalán mi ez? Janklovics Ádám, a Székely Ügyvédi Irodából összefoglalta egy három részes sorozatban, hogy mi is ez az ellenőrzés, mi a menet és milyen jogi következményekkel járhat.

Az ellenőrzésről általában

Az adóhatósági ellenőrzések legfontosabb szabályait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) Ellenőrzési Kézikönyve tartalmazza.

Az adóhatósági ellenőrzések célja az adótörvényekben és más jogszabályokban előírt adókötelezettségek teljesítésének vagy megsértésének megállapítása. Az ellenőrzés során az adóhatóság feltárja és bizonyítja azokat a tényeket, körülményeket, adatokat, amelyek megalapozzák a jogsértés és a joggal való visszaélés megállapítását, és az ezek miatt indított hatósági eljárást.

Ilyen jogszabályban előírt adókötelezettségek:

-          Bejelentés, nyilatkozattétel,

-          Adómegállapítás,

-          Bevallás,

-          Adófizetés és adóelőleg fizetés,

-          Bizonylat kiállítás és megőrzés,

-          Nyilvántartás vezetése (könyvvezetés),

-          Adatszolgáltatás,

-          Adólevonás, adóbeszedés,

-          Pénzforgalmi számla nyitás.

Az ellenőrzés többnyire a bevallások utólagos vizsgálatára, az egyes adókötelezettségek teljesítésére irányul, vagy az állami garancia beváltásához kapcsolódik. A bevallások utólagos ellenőrzésére irányuló vizsgálat, ellenőrzéssel lezárt időszakot teremt, ami alapján az adózó ezt az időszakot nem önellenőrizheti, a be nem nyújtott adóbevallás nem pótolható.

Fontos tudni, hogy az ellenőrzés megkezdésétől a vizsgálat alá vont adó és költségvetési támogatás önellenőrzéssel nem helyesbíthető.

Kötelező ellenőrzést lefolytatni a vállalkozónál, ha felszámolását rendelték el, az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, továbbá a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező 3000 adózó esetében.

A kötelező ellenőrzéseken túl az adóhatóság az ellenőrzési tevékenységet a vezetője által évenként február 20-áig közzétett ellenőrzési irányok alapján végzi, kiemelt figyelemmel az aktuális gazdasági folyamatokra, az adópolitikai célkitűzésekre, a jogszabályváltozásokra, a gazdálkodási típusokra, az adóbevételi érdekeket leginkább sértő magatartásformákra, illetőleg az adóbevételi szempontból legnagyobb kockázatot jelentő adózói csoportokra.

Az újonnan alakult gazdasági társaságok legalább 20%-át kockázatelemzés alapján ellenőrzi az állami adóhatóság.