Átláthatóság és üzleti titok – e két kulcsfogalom között egyensúlyozva kell a cégvezetőnek eldöntenie, melyik partnerével milyen információt oszt meg vállalatáról. Mit kell tudnia a munkatársaknak, üzletfeleknek, a banknak vagy éppen az újságírónak? És mit nem?

 Minden vállalat körül kirajzolódik az érintettek köre (stakeholderek), amely tulajdonképpen egy hálózat: velük közösen dolgozik a cég és próbál üzleti eredményeket elérni. Ez a hálózat akkor működhet sikeresen, ha a felek átlátják és értik egymás működését – ezt nevezzük transzparenciának. Minden hiányzó információ növeli a felek üzleti kockázatát, ami mint látni fogjuk költségnövekedést, így eredménycsökkenést okoz.

Másfelől viszont minden érintett egyúttal más hálózatoknak is tagja, amelyek akár ellenérdekeltek is lehetnek (pl. egy szállító több versenytársnak is értékesíthet), ez pedig veszélyt jelenthet az információk bizalmas kezelése szempontjából. Vagyis a transzparencia, mint alapérték mellett megfelelő információ-áramlási szabályokra, korlátozásokra (ún. „kínai falakra”) van szükség, annak érdekében, hogy mindenkihez a megfelelő csatornán keresztül a megfelelő tartalom jusson el. Se több, se kevesebb.

Lássunk néhány tipikus érintettet a  cikket író Reconcept blogjában!