Év elején szinte napról napra megjelennek olyan elemzések és jóslatok, amelyek megpróbálják, ebben a bizonytalan gazdasági helyzetben kitalálni, mik lesznek a jó befektetések, trendek 2013-ban. Mi most megfordítjuk a dolgot! Összegyűjtöttük mibe ne kezd idén!

1, QR kód

A QR kód első ránézésre egy egyszerű és jól használható ötletnek tűnt. Fogod az okostelefonod, letöltesz egy applikációt, lefotózod és máris behozza az internetes oldalt, képet vagy videót. Ez a találmány is arra játszik, ami nyilvánvaló. Nem szeretünk (elnézést kérek a kivételtől) begépelni internetcímeket. A QR kód azonban nem vált be. Egyszer mindenki kipróbálta, de a kutatások azt mutatják, hogy az okostelefon használók mindössze 6,2 százaléka használja rendszeresen. Néha nem működik az applikáció, néha a QR kód rossz, de a legtöbb vevőt vagy érdeklődőt azért szalasztod el, mert nem is tudja, mi az az ábra a hirdetésed végén!

2, Munkavállalók saját eszközökkel? Inkább ne!

2012 egyik Amerikából indult nagy trendje volt a BYOD, azaz Bring Your Own Device (BYOD – Hozd be saját eszközöd) szemlélet. Mindenki használhatta céges eszközként a saját mobilját, táblagépét. Ez nagyon jól hangzik, állítólag növeli a produktivitást, ráadásul költséghatékony is. Az ebben rejlő veszélyek azonban sokkal több kárt tehetnek, mint amennyit használnak.

Először is, ha valami tönkremegy, nem a cég javítja meg, hanem egy harmadik fél, a munkavállaló barátja, ismerőse. Felkészültél rá, hogy akár heteket vársz, amíg megjavítják? Vagy tartasz erre egy tartalék gépet?

A második a biztonság, ami talán még fontosabb. A gyakran hordozott eszközöket útközben ellophatják, tulajdonosaik elveszíthetik, így a céges adatok illetéktelenek kezébe kerülhetnek, illetve könnyen vírusok és egyéb kártevők áldozataivá válhatnak, amelyek aztán pillanatok alatt megfertőzhetik a vállalat hálózatát és gépeit is. Ezenkívül a nem csak munkára használt telefonokkal és tabletekkel olyan kommunikációs formákra is lehetőség nyílik, amelyek során érzékeny vállalati adatok kerülhetnek ki a cégtől.

3, Játék a munka

A „gamification” ( jobb híján játékosság) az egyik legújabb hívószó, ami körül nagy nyüzsgés található a világban. Jelentése röviden: a játéktervezésben használt megoldások átültetése az élet más területére, hogy növelje az emberek részvételi kedvét olyan tevékenységekben is, amelyek nem a szórakozást és kikapcsolódást szolgálják. Egyesek szerint a teljes társadalom működését átitathatná ez a fajta a játékosság, például az iskolában nem ötfokú skálán kellene osztályzatokat adni, hanem a Foursquare vagy más játékok mintájára nyílt versengéssé kellene alakítani az értékelési rendszert, ahol a jobbak magasabb szintre jutnak és ehhez hangzatos címek is társulnak.

Be kell vallani, ez egy ideig működik egy vállalkozásban is, de utána a szervezeti pszichológiában ismert Hawthorne effektus következik. A munkavállalók megszokják az új rendszert és minden visszaáll a régi kerékvágásba. Sőt! A módszer hatására  visszafogott odafigyelés lesz jellemző, ráadásul a szétszórtságot nem is érzik hibának a dolgozók, hiszen csak egy játékról van szó. Tehát ebben a szektorban ez többet árt, mint használ!