Árcsökkentés, kuponoldalak, fizetéscsökkentés - zsírnak látszó forgalomnövelő vagy túlélő eszközök, pedig jobb, ha kerülöd őket. De miért is baj egy pici alkalmazott-nyomorgatás vagy egy kis akciós ár?
Divatos ilyen HR-es meg menedzsertanácsadós körökben beszélni a „best practices”-ről, vagyis, hogy mi az, amit mások baromi jól csinálnak és érdemes utánozni. Na most jön egy „worst practices”, vagyis olyan dolgok, amelyeket csak akkor csinálj, ha Jack Bauer egy hatalmas Uzit szegezve a fejedhez üvölti, hogy márpedig meg kell tenned, mert különben százezer ember fog meghalni.
1. Árcsökkentés
Hát ez örök klasszikus, amint bajba kerül egy cég, mert csökken a forgalma, rögtön elkezdi diszkontálni az áruját. Ha radikálisak akarunk lenni, akkor ez olyan, mintha arcába röhögnénk a vevőnek: eddig beszívattunk a jó magas árral, nekünk még így olcsóbban is megéri.
De nem is ez a fő probléma vele, hanem az, hogy olyan spirálba viszed a vállalkozásodat, amelyen csak lefelé csúszhatsz. Ha egyszer adtad 100 forintért, szerinted visszateheted az árát 200-ra 2 hét múlva?
Végül is igen, csak senki sem fogja megvenni. Az egyetlen kivétel a zsömle a Tescóban, de ha Te, kedves olvasó, valamelyik Tesco főnöke vagy, akkor úgyis teszel arra, amit itt írogatunk.
Tehát kérlek, ne csináld, mert egy idő után képtelen leszel a minimálisnál nagyobb hasznot termelni, a cash-flow-ról nem is beszélve. Inkább adjál extra szolgáltatást, ajándékot, szerenádot, bármit, csak tartsd meg az árat!
2. Kuponoldalak
A divatnak bedőlni pünkösdi királyság. Pedig látszólag jó a buli: a Bónusz Brigád, vagy bármelyik nagyszájú kuponos csoda beveszi a szolgáltatásodat, lekapja a 20-30%-át, a vevőd pedig x ideig féláron veheti igénybe, amit kínálsz.
A vesztes logika ugyanaz, mint az előző pontban. Az akció idején hatt-tt-ttalmas király vagy, hiszen százával jönnek az ügyfelek halpedikűr-szalonodba. Aztán elfogynak a kuponok, te pedig várnád vissza lojális vevőidet, akik megszerették szolgáltatásodat. Ám ők hűtlenkednek, mint a középkori királyok, és mennek inkább az éppen kuponozó konkurensedhez. Eredeti áradat soha többé nem állíthatod vissza. Úgyhogy jópofa reklámfilmek ide, beképzelt nyilatkozatok a sajtóban oda – a kupon nem lesz örök barátod.
3. Fizetéscsökkentés
Persze takarékoskodni kell, ha nincsen bevétel. Csökkenteni a költségeket, együtt kell átvészelnünk ezt a nehéz időszakot, stb… - mondogatod összehúzott szemöldökkel, kissé sajnálkozva munkatársaidnak.
Csináld nyugodtan, ha szeretnél jelentős fluktuációt a cégednél. Ne hidd, hogy az álláspiac szűkössége a legjobb embereidet is érinti: simán elmennek, ha valaki 10 forinttal többet kínál, annyira megbántottad őket. Hiszen a legjobb embereid, nyilván más is alkalmazná őket!
Aztán itt a fluktuáció másik varázslatos tulajdonsága: egy csomó időt és pénzt veszítesz azzal, hogy folyton be kell tanítanod az új munkaerőt, próbaidőt adsz neki, amíg nyilván 10%-os hatékonysággal dolgozik csak. Például üzletkötő, és nem hoz üzletet, mert új. Ez mennyi kiesés, he?
Tehát spórolj a fénymásolón vagy bocsásd el, akit tudsz nélkülözni, de aki marad, az legyen elkötelezett és motivált. Akkor dolgozni fog és nem duzzogni a te pénzeden.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.