Egy fontos szabályt kell tudnod ahhoz, hogy szó szerint ráharapjanak: ez pedig az árképzésre vonatkozik.

 A beszállítók sokfélék lehetnek, elég nagy csoport a kezdő vállalkozók közül azok, akik az élelmiszer- vagy vendéglátóipar számára fontos termékeket eszelnek ki. Azt viszont látható, hogy igen széles a kínálat ételből, italból a kávézókban, romkocsmákban, éttermekben. Miért éppen téged választanának?

Nos, igazából két dolog kell hozzá, az egyikre már eleve magad is gondoltál. Ez pedig: átütő, érdekes, máshol nem kapható ötlettel kell előállni, amely illik a kiszemelt helyek profiljába. Evidens, hiszen éppen ez a vállalkozásod lényege.

A másik viszont trükkösebb. Itt arról van szó, hogy neked van elképzelésed arról, mennyiért szeretnéd eladni a terméket, és azt is tudod, mennyiért állítod elő nagyobb mennyiségben. Legalábbis remélem, hogy így van: ha nem, akkor ezt még ki kell számolnod.

Nem számoltál viszont azzal, hogy a vendéglátóhelyek elképesztően magas árréssel dolgoznak. Ennek neve is van: a 0,33-as szabály. Azt jelenti, hogy az adott kávézóban kapható süteményt vagy italt az étlapon látható ár harmadáért szerzi be. A kétharmad az ő haszna. A te beszállítói szemszögedből nézve ő 200%-os haszonkulccsal dolgozik (ez mondjuk kicsit bonyolultabb, de neked most ez a lényeg).

Ennek ellenére olyan áron kell kínálnia a termékedet a vendégnek, hogy az versenyképes legyen. Vagyis az ő fejével gondolkodva azt kell kiszámolni, hogy ha ő eladja 600 forint/darab áron (mondjuk a versenytárs termékek ilyen áron fogynak), akkor te tudsz-e neki 200 forintos egységáron szállítani.

Nos, ha a ebben a cipőben jársz, újra kell számolnod a költségeidet?