Miért van, hogy egy európai felmérésben nálunk vannak a legtöbben rossz véleménnyel a vállalkozókról? Megmondjuk.

Nemrégiben az ismert MLM-cég, az Amway európai kutatást végzett, amelyben az önfoglalkoztatás, vagyis a vállalkozói lét megítélését mérték fel. Erről szólt egy tanulságos kerekasztal-beszélgetés hétfő este a Fiatal Vállalkozók Hete alkalmából. Lássuk a tanulmány megállapításait és néhány magyarázatot a kerekasztalról, amelyen részt vett egy osztályvezető a gazdasági minisztériumból, a Haszon magazin főszerkesztője, az Amway hazai igazgatója, egy karriertanácsadó és persze a FIVOSZ női tagozatának vezetői.

A vállalkozói létforma ellentmondásos megítélésnek örvend Magyarországon

• A magyarok ellentmondásosan viszonyulnak az önfoglalkoztatáshoz: a magyar válaszadók 47%-a határozottan negatív véleménnyel van erről - az európai átlag mindössze 25%. A válaszadók pontosan ilyen arányban (47%) vélekednek pozitívan a vállalkozói létformáról (az európai átlag: 69%).
• A felmérésben részt vevő 15 további európai országgal összehasonlítva a magyarok továbbra is a legkevésbé kedvezően vélekednek az önfoglalkoztatásról.

Az ok:

1. A magyarok kórosan államfüggők, így nincsenek birtokában annak a felelősségvállalásnak,amely a vállalkozókat jellemzi. Az állandó politikai hisztik annak köszönhetők, hogy a legtöbben túl sokat várnak segítség terén az államtól, és túl keveset maguktól.
2. A „vállalkozó” médiabemutatása katasztrofális itthon. Ha szervezett bűncselekményről van szó, az elkövető gengszter mindig „vállalkozóként” szerepel. Ez nem tesz jót a megítélésünknek.

Az önfoglalkoztatási potenciál továbbra is alacsony Magyarországon

• A [1]magyar önfoglalkoztatási potenciál (29%) egyike a legalacsonyabbaknak Európában (az európai átlag: 38%). Csak a németek azok, akik még kevésbé hajlandóak saját vállalkozás indítására (27%).
• Ez alacsony önfoglalkoztatási aránnyal társul: a magyarok 5%-a nyilatkozott úgy, hogy saját vállalkozásában dolgozik (az európai átlag: 8%).

 Az ok: ld. az előző magyarázatot

A függetlenség fontos szerepet játszik a saját vállalkozás indításával kapcsolatos döntésben

• A magyar válaszadók 35%-a úgy véli, hogy a saját vállalkozás indítása mellett szóló legfontosabb érv „a munkáltatótól való függetlenség”. További fontos tényezők még a „másodállásból származó jövedelem” (25%) és az „önmegvalósítás, vagyis lehetőség a saját ötletek megvalósítására” (25%).
• A megkérdezetteknek csak 12%-a vélekedik úgy, hogy a vállalkozás indítása „lehetőséget nyújt a munkaerő-piacra való visszatérésre”, illetve „alternatívát kínál a munkanélküliséggel szemben”, miközben a görögök 51%-a így gondolja (az európai átlag: 22%).
• A függetlenség és az önmegvalósítás különösen a 30 évnél fiatalabb korosztályban játszik jelentős szerepet a vállalkozás indításában: ebben a korcsoportban csaknem minden második válaszadó (49%) szerint a „függetlenség”, minden harmadik (32%) szerint pedig az „önmegvalósítás” vonzó érv a vállalkozás indítása mellett.
• A gyermekkel rendelkező magyar válaszadók fontosnak tartják továbbá a „család, a szabadidő és a munkaidő jobb összeegyeztethetőségét” (22%-uk vélekedik így, míg a gyermektelenek körében ez az arány 14%).

 Az ok:

A fenti vélemények azt mutatják meg, miért van olyan sok bedőlt vállalkozás (bár Magyarországon ez az arány még mindig meglehetősen alacsony Amerikához képest.) Az ugyanis, hogy „nem lesz többé főnököm”, a legkevésbé garantálja a sikert. Főnök helyett ugyanis lesz megrendelő, vevő, adóhatóság és egy csomó határidő. Ezek sem nyújtanak feltétlenül nagyobb szabadságot. Vállalkozást azért kell csinálni – ahogy Richard Branson gyakran mondogatja – hogy az emberek egy szükségletét kielégítsük és hogy jobbá tegyük a világot egy kicsit.

A vállalkozások növekedését Magyarországon a gazdasági helyzet és a pénzügyi bizonytalanság nehezíti

A magyar válaszadókat leginkább a „kezdőtőke hiánya” (59%) és a „bizonytalan gazdasági helyzet” (50%) tartja vissza önálló vállalkozás indításától, míg a „tanácsadás hiánya (pl. közintézményektől)”, vagy az „adminisztratív nehézségek” (15%) elhanyagolható arányt képvisel a többi európai országhoz képest.

Az ok:

A tőkehiány évtizedes magyar betegség, és erre a bőséges kormányzati támogatási program sem jelent gyógyírt. A banki hitelezés hiánya nagyon érződik: és a még egy évre kitolt különadó sem lendíti majd be a vállalkozóknak való kölcsönzést.