Magyarországon egyre többen vágnak bele saját ötletük üzleti megvalósításába, ám a kivitelezéshez szükséges anyagi forrásokkal sokan nem rendelkeznek. Az ötletgazdának rendszerint csak a kezdőtőke töredéke van birtokában, ezért a közvetlen környezetéből szerzi meg az első lépésekhez szükséges tőkét. “Az ismertebb 4F forrás (Founder, Family, Friends, Fools) mellett ma két másik olyan forrást ismerünk meg, ahonnan egy induló projekt magvető támogatást kaphat, ezek betűjele a C és a V lehetne...” - mondta a legutóbbi Business Espresso (a L'Office irodáközpontban) felvezetőjében Fejér Péter start-up tanácsadó. „Ha a 4F forrásokból nem sikerül elég pénzhez jutni, számos más külső finanszírozási forma segítheti a vállalkozót ötlete megvalósításában.”

Az eseményen két ilyen külső forrással, a közösségi finanszírozás (crowdfunding) és a kockázati tőke egy-egy hazai példájával ismerkedhettek meg a résztvevők. A kockázati tőke itthon is közismert, ám a tőkéhez jutás feltételei szigorúak. Pásztor Aurél, a DayOneCapital kockázati tőkealap befektetési igazgatója az előadása folyamán elmondta: „Hazánkban általában száz projektből egyet finanszíroznak kockázati tőkéből. Jelenleg a hozzánk beérkezett 170 ötletből egybe már befektettünk, további öt esélyes elképzelésből valószínűleg kettőt fogunk támogatni a rendelkezésre álló befektetési portfóliónkból.” Azok számára, akik a kiélezett verseny ellenére készek ötletüket a kockázati befektetők elé tárni, Pásztor Aurél számos praktikus tanáccsal szolgált előadásában.

A közösségi finanszírozás (crowdfundig) olyan új támogatási forma, amely a közösség erejét felhasználva nyújt anyagi segítséget különböző projektek megvalósításához, termékek gyártásához, piaci bevezetéséhez. Az egyes ötleteket egy erre specializálódott internetes portálon tekinthetik meg az érdeklődők, ahol tetszés szerint anyagilag is támogathatják a projekteket. Előfordulhat, hogy egy ötlet megvalósításához több száz támogató is szükséges, akiket azonban nem biztos, hogy üzletileg érdekeltté lehet tenni a vállalkozásban, így a projektgazdák előtt álló egyik kihívás, hogy mit ajánljanak fel támogatóiknak. Leggyakrabban művészeti projektek (pl. filmek) érik el támogatási céljukat, azaz gyűjtenek elegendő pénzt.

Nincs egyszerű dolga a közösség javát szolgáló ötletekkel rendelkezőknek, bár ki ne támogatna szívesen egy interaktív gyermekkönyvet, amelyet iPad készülékre fejlesztettek, és a fenntartható fejlődésre, a környezetvédelemre tanítja a gyermekeket és a szülőket egyaránt. Simonyi Cecília, grafikus, ezzel az ötlettel próbált elegendő tőkéhez jutni az amerikai Kickstarter platformján, sajnos azonban csak a kijelölt cél 50%-át, 6022 dollárt gyűjtött össze, így nem kaphatta meg az addig összegyűlt tőkét sem.

 A massolution™ kutató vállalat felmérése szerint 2012 áprilisában 452 aktív crowdfunding platform üzemelt világszerte. 2011-ben több mint egymillió projekt szerzett támogatást, és összesen 1,5 milliárd dollár tőkét gyűjtöttek, ebből Észak-Amerikában 837 millió dollár összegű támogatást adott össze a közösség. 2011-ben a crowdfunding platformok világviszonylatban 63%-os növekedéssel zártak. Magyarországon csupán 2011-ben indult el ez a finanszírozási forma, jelenleg négy hasonló platform érhető el. Itthon azonban még nem indult meg a látványos növekedés: alig néhány projekt tudott a magyar oldalakon keresztül forráshoz jutni.